Címkézett Bejegyzések ‘közösségi vásárlás’

Optimalizálás 1. – Konverziós arány

Optimalizálás 1. – Konverziós arány

Online fizetési rendszer szolgáltatóként Partnereinkkel közös érdekünk, hogy minél több, minél nagyobb értékű vásárlás történjen oldalaikon.

Mindezek mellett a VoxPay-t üzemeltető Voxinfo Kft saját online kereskedelmi oldalakkal is rendelkezik, melyek fejlesztése során – az elmúlt csaknem 10 évben – számos tapasztalatot halmozott fel.

Miért ne osztanánk meg ezeket a tapasztalatokat Partnereinkkel?
Mostantól egy cikksorozat keretében sorra vesszük azokat az eszközöket,  melyekkel egyszerűen, akár pénz befektetése nélkül is növelhető a vásárlások száma!

Bejegyzés további részének elolvasása »

2011, a közösségi kereskedelem éve?

Az előző bejegyzésünkben csak megemlítettük, de ennél nagyobb figyelmet érdemel a "social commerce". Magyarul közösségi kereskedelemnek nevezhetjük, ami nem tévesztendő össze a mostanában nálunk is egyre divatosabb, leginkább a Groupon-modellt másoló közösségi vásárlással.

 

A social commerce elvileg 2006. óta létezik. Az első években azonban szinte kizárólag a más ismert vásárlási platformok (Shopping.com, Amazon.com) adatbázisához kapcsolódva vélemények, vásárlási tippek megosztására szolgált. Ennek megfelelően a social commerce nem terjedt el széles körben.

Mára alaposan megváltozott a helyzet. Közel 600 millió ember használja a Facebookot, 50 százalékuk naponta bejelentkezik és információkat oszt meg ismerőseivel. Ma az online töltött idő 25 százaléka a Facebookon használatával telik el. A Facebook nemcsak a tévétől téríti el az embereket, hanem az e-boltok böngészésétől is. Érthető tehát, hogy egyre többen próbálkoznak a Facebookon belül is vásárlásra késztetni az embereket.

A varázsgömbbe nézve a az alábbi fontos trendeket látjuk 2011-ben:

1. Az emberek egyre jobban támaszkodnak a saját hálózatukban kapott termékajánlásokra. A fejlettebb (=keményebben internetező) országokban már most is a felhasználók fele kér a közösségi hálózatokon  keresztül ajánlásokat ismerőseitől. Ez a trend 2011-ben tovább erősödik.

 

2. Az emberek a Facebookon is kapcsolatba akarnak lépni kedvenc márkáikkal. Globális sziten nézve még csak az internethasználók harmada kapcsolódik a márkákhoz a közösségi hálózatokon – jellemzően a Facebookon és a Twitteren – keresztül. Ugyanakkor a hagyományos céges márkaoldalak látogatottsága évek óta rohamosan csökken. A legfrissebb kutatások szerint a felhasználók 25 százaléka előnyben részesíti a Facebookra "helybe szállított" márkákat. (A céges oldalakat 21%, a blogokat 3% választotta.)

 

3. Az emberek lojálisabbak azokkal a márkákkal, amelyekkel a Facebookon is találkozhatnak. Eddig ugyan csak a felhasználók mintegy fele csatlakozott valamelyik márka közösségéhez, ám ők lojálisabbak ezekhez a márkákhoz és szívesebben vásárolnak tőlük.

 

A cégek már eddig is vagyonokat költöttek arra, hogy jelen legyenek a közösségi hálózatokban és sok rajongót gyűjtsenek. A logikus lépés most mindenképpen az, hogy a rajongókból vásárlókat varázsoljanak. 

 

Jelenleg még komoly megalkuvásra kényszerülnek a Facebookon keresztül kereskedni próbáló cégek. A Facebook messze nem enged akkora szabadságot az ügyféladatok használatában, vagy a felhasználói adatok használatában, mint saját, "méretre készült" e-kereskedéseik. 2011-ben a kínált lehetőségek és a nagyobb forgalom és a vásárlói lojalitás érdekében felvállalt kompromisszumok következtében komoly elmozdulás várható. Valószínű, hogy egy év múlva már nem kell magyarázni, mi is az a social commerce.

 

Social shopping

közösségi vásárlás ma az internet egyik legnagyobb slágere. Az e-kereskedelem és a közösségi média összekapcsolása viszonylag új dolog, ugyanakkor a szervezett vásárlói csoportok számára nyújtott speciális kedvezmény sokkal régebbi találmány, mint gondolnánk. 

Az Egyesült Államokban már a XIX. században létrejött az úgynevezett U.S. Grange movement, aminek köszönhetően a csoportosan fellépő farmerek jobb árat érhettek el, mint az egyéni vásárlók. 

A korai internet éveiben rengeteg online vásárlói közösség alakult, többségüket azonban elsodorta a Dotcom-válság.

A közösségi vásárlás meglepő módon Kínában kelt új életre, ahol 2004-től sorra jelentek meg az új internetes közösségek. 

A közösségi vásárlás mai sztárja természetesen a Groupon. A tagok naponta kapnak e-mailben ajánlatot a nagyon kedvező áru szolgáltatásokról, termékekről. Ha összegyűlik az ajánlatban megjelölt számú vásárló, megkapják a megajánlott kedvezményes árat. 

A Groupon modell tulajdonképpen igen egyszerű, ezért könnyen másolható. Ennek köszönhetően nemcsak a Groupon, hanem a nagyobb klónok is nemzetközi hálózatot tudtak létrehozni. A klónok egy része kifejezetten arra játszik, hogy megvásárolja őket a Groupon. (Idehaza a 2010. őszén indult Bónusz Brigád a legsikeresebb klón.)

A Groupon sikerességét jelzi, hogy rendszeresen felröppennek pletykák esetleges felvásárlásáról. Míg korábban általában a Yahoot emlegették lehetséges vevőként, a napokban a Google neve merült felhasonló kontextusban.

Kachingle, a közösségi mikrofizetés

A mikrofizetés koncepciója jó, ennek ellenére csak kevés helyen működik.

Néhány éve az online újságok nagy reménysége volt ez a fizetési forma. Logikusnak tűnt, hogy az előfizetéstől ódzkodó olvasók kisebb, online fizetett összegért juthassanak hozzá egy-egy kívánatos cikkhez. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy sokkal kevesebben fizettek így, mint az feltételezhető volt. A témával foglalkozó szakértők többsége állítja, hogy az ellenállás nem anyagi, sokkal inkább lélektani eredetű: Túl magas a tranzakciós költsége annak, hogy eldöntsük érdemes-e valamiért a weben pénz adnunk.

Érdekes, minden korábbi mikrofizetési megoldástól eltérő javaslattal állt elő 2009. elején a Kachingle. Ez lényegében egy becsületkassza, amibe havonta befizethetünk valamekkora, tetszés szerinti összeget. A beszedett pénzt a rendszer azután szétosztja azok között a tartalomszolgáltatók között, akiknek az oldalait látogatjuk. A felosztás alapja nem az ismertség, a nagyság, hanem kizárólag látogatásaink száma.

A Kachingle egyaránt elkerüli az előfizetés (olyanért fizetek, aminek csak a töredékét olvasom el) és a cikkenkéti mikrofizetés (az információszerzési folyamat megszakítása, magas mentális tranzakciós költség) buktatóit, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közönség támogassa kedvenc kiadványait.

Bár a megoldás iránt számos kiadvány érdeklődik, igazi áttörést eddig nem sikerült elérni. A további fejlődést lassíthatja, hogy a Kachingle a napokban márkavédelmi konfliktusba keveredett az egyik legbefolyásosabb médiahatalommal, a New York Times-szal.

Venmo: Bármennyit bárkinek bármiről

Kínos, amikor az embernél nincs elég készpénz, hogy viszonozza barátai ital-meghívását. Ilyen és hasonló helyzetekre kínál megoldást a frissen indult Venmo "social payment" (közösségi fizetés) szolgáltatás. A Venmo egyszerű, kényelemes és élvezete elektronikus pénzmozgást tesz lehetővé barátok között.

Miután a felhasználó már regisztráltatta bankszámlaszámát/kártyaadatait a szolgáltatónál okostelefonjáról, vagy akár SMS-ben könnyedén pénzt helyezhet át barátai "zsebébe". (A Venmo segítségével a sóher kollégák is oldalba bökhetők.)

A Venmo apró, de lényeges dolgokban különbözik a mobilfizetési versenytársaktól, köztük a PayPal-tól. Ilyen például a Trust Request (megbízható kérés) lehetőség, aminek engedélyezéével a megbízható barátok külön engedélyezés nélkül emelhetnek le pénzt a számlánkról.

Flattr, a közösségi mikrofizetési platform

Sokan raknak fel értékes tartalmakat – szövegeket, videókat, hanganyagokat, honlapsablonokat -  az internetre, de a szerzők többsége nem kér termékéért, alkotásáért pénzt. Részben azért, mert megszoktuk, hogy a web ingyenes, nem vár értük közvetlen ellenszolgáltatást, illetve mert a rendelkezésre álló fizetési módok drágák, komplikáltak, kényelmetlenek, vagy nem eléggé ismertek. A közösségi mikrofizetés, amivel a svéd Flattr próbálkozik kicsit "más, mint a többiek".

Az alapelv az, hogy az emberek egy része hajlandó lenne támogatni a tartalomkészítőket, de nem akar internetezés közben a fizetéssel bajlódni. A Flattr alapelve, hogy a felhasználó által havonta befizetett – legalább 2 € nagyságú – előfizetési díjat a látogatások számával arányosan osztja el a meglátogatott oldalak között. (Ha tehát egy felhasználó az egyik webhelyet gyakran látogatja, az többet kap a befizetett pénzből, mint a hónap során összesen egyszer meglátogatott weboldal.)

Kis pénz, de ha sokan csatlakoznak a rendszerhez, a kis pénzek összeadódnak.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

© 2011 - Voxinfo Kft - Az online fizetés szolgáltató.